2014. június 19., csütörtök

Las Ventas és a bikaviadal

Azt javasolnám az állatbarát olvasóknak, hogy ezt a bejegyzést ugorják át. Persze reggel, kávé helyett olvasva jó lehet...
Szóval: ha Spanyolország, akkor bikaviadal!
Igen, ebben a mondatban cserélhető a bikaviadal még néhány dologra, azokról majd egy másik alkalommal. Most a bikaviadalról írnék kicsit.
Otthonról nézve: tudtuk, hogy van ilyen, és alapvetően nem igazán tetszett a koncepció. De nem foglalkoztatott minket a kérdés rendkívüli módon, ami talán nem meglepő. :) Aztán amikor az itteni berendezkedésünk során addig jutottunk, hogy már a TV csatorna kínálatból válogattunk, láttuk, hogy a Canal+ Campeones meg a Series mellett van egy Toros is. Na, ezen a ponton már tudtuk, hogy ennek a fele sem tréfa! (El tudtok képzelni egy csatornát, ahol egész nap viadalokat mutatnak? Ááááá....)

Kiköltözés után a következő lépés, hogy a hozzá nem értő tájékozódik:
1. Spanyol nyelvkönyv - aréna és a viadal részei, szereplői, funkciói, stb. Csodás leírás a hagyományokról, rengeteg ismeretlen és nagyrészt haszontalan szó. Cool. No, meg a kérdőjel, hogy akkor ebben végülis mi a jó???
2. Bikaviadal programja (akár színes plakátokon is városszerte) - ahol látszik, hogy egyszerre általában egy "termelőtől" származó bikák vívnak (egyelőre nem használok erősebb szavakat... na jó, mégis, szóval bikákat ölnek) és egy este több (2-6) bika is sorra kerül.
3. Beszélgetés spanyolokkal - Tanulság 1.: Ez itt hit kérdése, nincs középút. Vagy SOHA SENKI nem volt még a családból és NEM IS LESZ!!! viadalon, vagy BÉRLETÜK VAN és ott szotyiznak minden este. Ennyi. Tanulság 2.: Penelopé Cruz népszerűsége kutya füle egy-egy torreádoréhoz képest. Itt a celebtársadalom meghatározó szereplői ők és családjaik, mert ugye torreádor dinasztiák vannak errefelé.

Eddig ízi. A véleményformálásban ekkor eljutottunk oda, hogy: "Ennek semmi értelme és elég brutális is. Na de akkor mégis miért ennyire népszerű?!"

Madrid védőszentje Szent Izidor, akit május 2-án ünnepel a város, és akinek tiszteletére van természetesen egy kis fiesta. Hogy jön ez ide? Innentől számítva 1 hónapig minden nap, nem viccelek, tényleg minden nap van bikaviadal! Gondoltuk, egye fene, a végső véleményünk kialakítása érdekében megtekintünk a Feria de San Isidro keretében mi is egyet. Persze azért arra is kíváncsiak voltunk, milyen belülről a világ befogadóképesség szerinti 3., küzdőtér átmérője szerinti 2. legnagyobb arénája. (A legnagyobb befogadóképességű arénák Mexikóban és Venezuelában vannak, míg a legnagyobb átmérőjű küzdőtérrel egy spanyol kisváros, Ronda - ami egyébként gyönyörű :) - büszkélkedhet.) Ilyen:



A viadal napján az aréna közelébe érve megállapítottuk, hogy valószínűleg egész Madrid itt van, akkora volt a tömeg. A helyiken kívül természetesen láttunk turistacsoportokat is, de döntő többséget alkottak a bérletesek (ismertető jeleik: kis ülőpárna a hónuk alatt, kalap és hölgyeknél legyező, szotyi/tökmag...).
A színházhoz hasonlóan osztogatták az adott napi programot: kinek a bikáit ölik, kicsodák, milyen sorrendben. Majd megkezdődött a viadal.

Előre elnézést kérek a szakértőktől, de én a leírásban mellőzném a hivatalos elnevezéseket. Továbbá gyanítom a bevezetőből érzékeltétek, hogy mi a bikáknak szurkoltunk...

Szóval az elején köpönyeget lebegtető, fárasztó, bikát futtató fiúk tevékenységében látok sportértéket. Aztán kezdődik a brutális rész: lovasok, akik hatalmas lándzsával döfködik a bikát. (Itt a bika mellett a lovakat sajnáltam nagyon, mert 1) bekötött szemmel jönnek be 2) hiába vannak körbepárnázva, azért szerintem a bika szarvai elég hegyesek és fel tudják öklelni őket úgy, hogy a párna semmit nem véd...)






Ezután egy olyan szakasz jön, amikor a főszörny torreádor szurkál szép színes tőröket a bika hátába. Ennek is van valamennyi sportértéke, egészen jó sprinteket lehetett látni, mert a lovasok által már nagyon megsebzett bikának ez érthetően kevésbé tetszett. Majd a már félholt (roskadozó lábak, vér mindenhol) bikát még kicsit ingerli a köpönyeggel a főszörny torreádor és leszúrja.





Amint elterül az állat, egy tetőtől talpig hófehérbe öltözött emberke kihúzgál mindent a bikából, amit menet közben beleszúrkáltak (BTW engem ez a fehér ruha rettentően irritált. "Én olyan profi vagyok és annyira lesz...om ezt az egészet, hogy az esti kimenő ruhámban jöttem ide, kihúzok pár tőrt, aztán megyek kocsmázni.").













Záró akkordként pedig körbevonszolják lovakkal a tetemet az arénában.













Összességében egy brutális, az állat tiszteletét teljesen mellőző rituálét lehet végignézni. Egy ponton van a tiszteletnek némi jele: az utolsó, gyilkos döfés után a torreádor szemtől szemben megvárja a bika utolsó leheletét.

Mindez azzal kiegészülve, hogy sajnos már egészen jól értem a spanyolokat, így a körülöttünk ülők torreádornak címzett bekiabálásait is, sok volt. (Pl. Ne futkoss, nem azért jöttünk, hogy ezt nézzük! Öld már meg végre! stb.)
Az első bikát pillanatok alatt megölték, alig tudtunk felocsúdni. A másodiknak megszúrták a tüdejét, így nem csak a hátából ömlött a vér, de az orrából is. Itt elszakadt a cérna mindkettőnknél, úgyhogy megbeszéltük, hogy akkor ebből ennyi elég volt. A viadal vége előtt távoztunk és véletlenül sem éreztünk magunkat ezek után barbár kelet-európai népeknek.

A végleges véleményünk: Barcelona Spanyolország legkulturáltabb része, hisz ott már ezt a borzalmat betiltották. És hogy miért ilyen népszerű? Hát... ???

Ui.: Két további komment Petitől: 1. Ha igazán tökös csávó lenne a torreádor, a lovasok nem szurkálnák össze azelőtt a bikát, hogy ő színre lép. 2. Nem kaptunk utána steaket. :(

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése